Fejezetek Harka krónikájából – I. rész
Községünk területének ismert történelme Krisztus előtt 750-700-ig nyúlik vissza. Az őskorban a korai vaskor úgynevezett Hallstatt kultúra népei a soproni Várhelyhez hasonlóan Krisztus előtt VII. században földvárat földsáncot építettek az Istenszéken. A VI. században a magyarországi kora vaskor nemzetközi kapcsolatai jelentősen bővültek. A Harkát is átszelő Borostyánkő úton a Balti-tenger partjáról borostyán, délről pedig görög áruk és észak-itáliai bronzműhelyek termékei jutottak el a Kárpát-medencébe A VI. század első negyedében érték el az első kelta csapatok a Nyugat Dunántúlt. A III. század utolsó harmadában kezdődött a magyarországi keltaság világkora, ekkora a Kárpát medencében mindenütt tetőfokán állt a kelta hatalom. A kelták beilleszkedését talán az is megkönnyítette hogy a La Téne-kor utolsó szakában kiépült erődített telepek jelentősek maradtak.
Harkán az első ismert Hallstatti kelta leletet a Nap-hegyen találták 1891-ben. Egyéb ásatások 1949-ig az Istenszéken, Garas erdőben, a Kányaszurdokban és a harkai lőtér közelében voltak, melynek során előkerült aranypénz, kőtábla, vasolvasztó és megtalálták az őskori földvár népének nyomait is az Istenszéken.
1931. augusztusában Lauringer Ernő négy munkással az Istenszéken 18 próbaásatást végzett, amelyek bizonyították, hogy ugyanaz a trák-illír nép lakta, mint a Várhelyt és a Várist. A terep jellegzetes hallstatti La Téne kori. A leletek: agyagurnák, agyagcsöbrök, agyagtáblácskák, sok darabra törve. A putrik, veremlakások alig 1 méter magasak. Agyaggal való kitapasztás nyomai találhatók és a tűzhely nyomai: fahamu, tégladarabok, agyagkorsók, agyaggyöngyök, állati csontok. Épen került elő egy szép, kék patinás La Téne kori bronzgyűrű, fabula, karperec, bronzcsat és díszes fogantyú szűrőedény töredék.
Krisztus előtt 18-ban jöttek a rómaiak a környékünkre. A közel 400 éves római birodalom emlékeivel is találkozhattak a régészek Harkán. Már a XVI. században előkerült egy római szarkofág. Ennek hírére a XVIII. században egy tudós Harkára jött a talált lelet vizsgálatára. A szarkofágot tető nélkül találta, melyet a községi kútnál itatónak használtak. Ennek a szarkofágnak a későbbi sorsáról nem maradtak feljegyzések.
A XX. század elején római kori vízvezetéket, légfűtésre a szolgáló csatornát is találtak Harka határában, a Kecske patak közelében. 1905-ben földelőkészítés közben találtak egy szarkofágot, melyben egy női csontváz volt. A csontváz mellett üveggyöngyöt és szaglóüvegeket találtak.
A mai Harka határában a Scarbantia-Savaria főút a Borostyánkőút mellett a római korban egy forgalmas település volt. Erről tanúskodik több épület maradványa és egyéb leletek. A lövölde közelében 0 jelzésű téglákat találtak, feltehetően egy kocsma maradványait. A római korból ismert legnépszerűbb leletre a Hofbrunwiesen területén, a római út és a forrás közelében találtak. Itt egykor egy tekintélyes épület volt. Az 1937-es próbaásatások bebizonyították, hogy egy tekintélyes, gazdagon díszített római kori épület állt. A környező földeken számtalan tetőcserép darab arra engedett következtetni, hogy egy egykori épületegyüttesről lehet szó. Itt 15 cm mélyen már nagyon sok tetőcserépdarab került elő. Azok alól 40 cm mélyről gyönyörű oszloptöredékek oszlopfők kerültek elő. Ezek kemény homokkőből illetve márványból készültek. Mind e mellett számos vas és kerámia lelet is előkerült. Egy edény sárga festett széle alapján a citromsárga festett edények csoportjába tartozik, ezzel bizonyítható, hogy kora az I. és a II. századra tehető. A leletekből ítélve Harka határában egy nagyobb római villatelepülés állhatott, melynek centruma e megtalált villa volt.
Copyright © Haris Márton.
Forrás: Facebook, Szabó Károly, 2020. május 7.