Az 1956. október 23-ai forradalom tüze a fővárosból napok alatt elterjedt az egész országban. Főleg a városokban történtek ezzel kapcsolatos események, a falvak többsége viszonylag nyugodtabban, fegyveres konfliktus nélkül, de a szabadságharc, a forradalom mellé álltak ezekben a napokban. Így volt ez Harkán (Magyarfalván) is.

A helyi termelőszövetkezet, ami a Törekvés nevet kapta, feloszlatta magát, egyéni gazdaságok kezdtek alakulni. A forradalom bukása után három év múlva, 1959-ben újra, erőszakos úton megalakíttatták a termelőszövetkezetet, igaz, ekkor két szövetkezet is alakult községünkben.

1956 októbere végén a falu központjában, a mai községháza előtti téren a soproni egyetem hallgatói tartottak gyűlést, hirdetve a forradalom eszméit: szabadságról, demokráciáról, emberi jogokról szónokoltak a helyi lakosoknak. A forradalom kitörése után néhány nappal Harkán is megalakult a Nemzetőrség és a Munkástanács. Aztán jöttek a hírek Budapestről. Lövöldözések, halottak a főváros utcáin, jönnek az oroszok, az orosz tankok.

A nyugati hatalmak figyelmét érdekeiknek megfelelően 1956-ban a szuezi válság kötötte le. Az Egyesült Államok vezérletével biztosították Moszkvát a szovjet tömbtől eltávolodó Magyarországot nem szándékoznak a nyugati szövetségi rendszerbe integrálni. A magyar nép, mint oly sokszor már a történelem folyamán, magára maradt. Menekültek áradata hagyta el az országot. A Deutschkreutzba vezető harkai Keresztúri út és környéke megtelt a Sopron és környékéről, de távolabbi településekről is menekülő emberekkel. Harkáról is vagy húsz család, legalább ötven helyi lakos vágott neki az útnak, félve a háború borzalmaitól, a kilátástalan jövőtől.

A ma élők közül egyre kevesebben vannak azok, akik 1956-os szabadságharc eseményeire saját élményeik alapján emlékeznek. Szerencsére azonban a még élők személyes elmondásai és a levéltárak gyűjteménye segít feltárni mindazt, amiről évtizedeken keresztül tilos volt beszélni. Az 1989-es rendszerváltozás óta sokszor elhangzik a forradalom és szabadságharc egy-egy kiemelkedő helyszíne, ahol sortűz végzett a szabadság mámorában békésen tüntető fegyvertelen munkásokkal, diákokkal, asszonyokkal, idős emberekkel, gyerekekkel.

A forradalom központja Budapest volt. A kapcsolat, a hírközlés a főváros és a vidék között nem volt egyszerű, hiszen akkor nem volt még televízió, mobiltelefon, internet. Ifj. Sarkadi Sándor a Nyugat Magyarországi Egyetem Központi Könyvtárának főigazgatója A Soproni MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) az 1956-os forradalomban c. könyvének bevezetőjében ezt írja:

Az 1956-os forradalom és szabadságharc október 23-a és 28-a közötti szakaszában a szakadatlan harcokban, az ávós sortüzekben több százan vesztették életüket és több ezren sebesültek meg. Országszerte kaotikus állapotok uralkodtak. A közellátás szinte mindenhol megbénult. A közlekedési útvonalakat, csomópontokat szovjet harckocsik zárták le. A soproni egyetemisták és a MEFESZ Bizottság a lefoglalt „K” vonalon folyamatosan értesült az eseményekről a budapesti hallgatók révén. Budapestről és a vidéki városokból egyaránt sürgető segélykérések érkeztek Sopronba. A kórházak már nem tudták ellátni a sebesülteket, kimerülőben voltak a vérplazma- és gyógyszerkészletek. Nem volt elegendő géz, vatta, kötszer és fájdalomcsillapító. Alapvető élelmiszereket nélkülözött az éhező Budapest. A harcok csillapodtával hosszú sorok várakoztak a kenyérüzletek előtt.

A Magyar Vöröskereszt felhívására külföldről a nyugati átkelőhelyeken érkeztek az egészségügyi és élelmiszer szállítmányok, melyeknek továbbszállítását Sopronból a MEFESZ szervezte és bonyolította. A járművek sofőrjei mellé egy-egy egyetemistát, illetve oktatót, tanárt osztottak be.

A külföld mellett megmozdult a magyar vidék is. Térségünkben Sopron, Ágfalva, Fertőboz, Egyházasfalu, Fertőendréd, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Kópháza, Harka (Magyarfalva), Pinnye, Sarród, Újkér, Sajtoskál településeken gyűjtöttek adományokat. Községünkre, Harkára vonatkozó feljegyzés szó szerint a következőket tartalmazza:

Magyarfalvára a mai nap folyamán kocsit kell kiküldeni, előtte értesíteni a Nemzeti Bizottságot. 50 kg zöldség; 14 db baromfi; 10 kg cukor; 1 kg margarin; 6,5 kg zsír; 93 kg liszt; 160 db tojás; 258 kg rozs; 18,5 q burgonya; 285 kg bab; 89 l tej;796 kg búza; 1150 Ft készpénz

A gyógyászati küldemények kórházakba, az élelmiszerek a budapesti MEFESZ központba, gyárakba kerültek, ahol valójában a rászorultak kapták meg. Az 1956-os forradalom és szabadságharc történetének így volt részese Harka (Magyarfalva) lakossága.

Aztán a november 4-e utáni napokban a Kópházi út felől érkező szovjet tankok zaja, dübörgése tudatosította Harka (Magyarfalva) lakosaival, hogy leverték, véget ért a forradalom. A harci járművek csikorogva, dübörögve járták végig a falu két utcáját, miközben a megdöbbent lakosok otthonaikból kirohanva, félelemmel figyelték a tankok elvonulását. Az egyik harckocsi jó néhány orosz katonával a Harkai-csúcs alatt lévő területen vert sátrat, néhány hétig innen figyelték a rendet, igazoltatták a faluba érkezőket.

Copyright © Szabó Károly.

Felhasznált irodalom:
Ifj. Sarkady Sándor: A soproni MEFESZ az 1956-os forradalomban
Levéltár, Nyugat-Magyarországi Egyetem
Dr. Hargitai László dolgozata az 1956-os forradalomról