Tisztelt ingatlan tulajdonosok!
A 2022 év végéig minden ingatlan tulajdonosának kiküldünk egy tájékoztatót, a helyi adók vonatkozásában 2023-tól életbe lépő változásokról.
A képviselő testület döntése alapján, a kommunális adó mértéke jövőre 17.000,- Ft/ingatlan/év lesz, és bizonyos épületek után építményadót kell fizetni. Építményadó mértéke belterületen 300,- Ft/m2/év, külterületen 1.000,- Ft/m2/év.
Az első visszajelzések alapján egy-két alapfogalom tisztázásával, néhány fiktív példával, illetve egy folyamatábrával kívánjuk segíteni a kiküldött szöveges dokumentum értelmezését.
Főszabály szerint, építési övezetben található telek, illetve lakóingatlan után kommunális adót, a közigazgatási területen belül található építmények után pedig építményadót kell fizetni.
lakóingatlan: lakóingatlannak minősül a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Ez gyakorlatilag a családi ház, vagy a lakás.
építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Ide tartozik minden építmény, ami nem fér bele a lakóingatlan meghatározásba. Pl.: garázs, kamra, kisfaház, szín, csarnok, pajta, istálló, góré, műhely, üzlet, üzem, egyéb kereskedelmi egység, pergola, gépkocsibeálló, konténer, mobilház, sátor, móló, stég, medence, pince stb.)
adó alanya: az a személy, aki tárgyév január elsején az ingatlan tulajdonosa.
Kommunális adó minden lakóingatlan, vagy belterületi beépítetlen terület után fizetendő. A 65 év feletti tulajdonosok 50% kedvezményt érvényesíthetnek egy ingatlan vonatkozásában.
Az építményadó alól mentes az az ingatlan, amire kommunális adót fizetnek, vagy amely a valóságban is mezőgazdsági funkciót lát el. A belterületen található, és 50 m2-nél kisebb alapterületű ingatlan is mentes az építményadó alól.
Néhány kitalált, fiktív példával világítjuk meg a településünkön előforduló, jellemző helyzeteket:
példa 1. Marokszedő Margit belterületen rendelkezik ingatlannal. Van egy takaros lakóháza, ami után kommunális adót fizet. Az udvarban van még három épület, egy kukorica góré, egy disznóól, és egy 120 m2 alapterületű pajta. Ezek az épületek a valóságban is mezőgazdasági célt töltenek be, így adót nem kell rá fizetni, bevallást sem kell benyújtani.
példa 2. Ingázó Ingrid belterületi, osztatlan közös tulajdonú udvarban álló ingatlannal rendelkezik. Az udvarban a nevén van egy lakóingatlan, amire kommunális adót fizet. Az udvarban van még egy épülete amit garázzsá alakított. A garázs nem haladja meg az 50 m2 alapterületet, így építményadót nem kell fizetnie, bevallást sem kell benyújtania. Az udvarban lakik még Szépkorú Szabolcs, akinek szintén van egy lakása, amire eddig 10.000,- ft/ingatlan/év kommunális adót fizett. Szabolcsnak januártól 8.500,- Ft/ingatlan/év kommunális adót kell fizetnie a 65 év felettieknek járó kedvezmény miatt.
példa 3. Iparos Iván belterületen lévő ingatlannal rendelkezik. A teleken csak egy műhely áll, amiben ipari tevékenységet folytat. Az épület alapterületete meghaladja az 50 m2-t. Az épület után bevallást kell benyújtani, és 300,- Ft/m2/év építményadót kell fizetni.
példa 4. Vidéki Vazul osztatlan közös tulajdonú belterületi ingatlanban résztulajdonos. Vazul a 100%-os tulajdonában álló lakóingatlana után kommunális adót fizet. Az telken áll még egy gépkocsi tároló és egy szerszámos faház is. A melléképületek alapterülete egyenként nem haladja meg az 50 m2-t. Vazulnak nem kell bevallást benyújtania, és építményadót fizetnie. Vazul szomszédja, Városi Vendel, az udvar egy harmadik épületében lakik, ami eredetileg garázsnak épült, de időközben átalakították, kibővítették. Vendel eddig nem fizetett kommunális adót, mert az építmény a nyilvántartás szerint nem lakóingatlan. Vendelnek januártól bevallást kell benyújtania, és 300 Ft/m2/év építményadót kell fizetnie.
példa 5. Góbé Gábor lakóházat épített belterületi ingatlanán. A lakóház után kommunális adót fizet. Az udvarban áll egy nagy csarnok is, amit a tulajdonos átalakított üzletté és 5 lakássá. A csarnok után bevallást kell benyújtani, és 300,- Ft/m2/év építményadót kell fizetni.
példa 6. Kergető Kálmán külterületi ingatlannal rendelkezik. Az ingatlanon áll egy széna tárolására használt pajta, valamint egy istálló, amiben Kálmán lovakat tart. Ezek mezőgazdasági funkciót ellátó épületek, így ezekre adót nem kell fizetni. Van azonban a területen egy gazdasági épület is, amit a valóságban lakóépületként használ a tulajdonos. Ezután az ingatlan után kell bevallást benyújtani és 1.000,-Ft/m2/év építményadót fizetni.
példa 7. Halas Henrik tulajdonában van egy külterületi ingatlan. Az ingatlanon van egy halastó és egyéb kiszolgáló épületek. Az épületek közül az egyikben hálókat, csónakot, pecabotot, és egyéb halászati kellékeket tárolnak. Az ingatlanon található többi épület rendezvényszervezéshez, szállásszolgáltatáshoz kapcsolódó funkciót tölt be. A halászati funkciót ellátó épület mentes az adó alól, a többi ingatlan után viszont bevallást kell benyújtani, és 1.000,- Ft/m2/év építményadót kell fizetni.
Az alábbi folyamatábrán végighaladva mindegyik épülete vonatkozásában le tudja ellenőrizni, hogy melyik kapcsán milyen tennivalója van. Javasoljuk, hogy a tulajdonában álló épületeket egyesével vigye végig a kérdéssoron.
Január 9. után adóügyes kollégánk telefonon vagy személyesen is tud segíteni, ha megválaszolatlan kérdése marad.

