A reformáció (1517) elterjedésével fontossá vált a Biblia olvasása, ami megnövelte az iskolák jelentőségét. Sorban alapították az iskolákat a falvakban is. Harkán Reiter Isván lelkész beiktató okiratából 1588-ból tudjuk, hogy van tanító a faluban, és hogy a paplakban lakik. Tehát már van iskola! (1587-tól ismerjük az evangélikus lelkészek neveit is, 1638-tól az evangélikus tanítókét is.)
1584-1606 közötti tilalom ellenére Keresztúrra vagy Nyékre zarándokoltak a harkai lakosok is, ahol az ottani evangélikus lelkész prédikált és végzett el minden egyéb egyházi szertartást. A Bocskay felkelés alatt (1604-1606) különösen sokat szenvedtek a harkai polgárok, ugyanis Bocskay hajdúival négyszer szállta meg Sopront és Keresztúrt is megtámadta. Az 1605 évi nyári fosztogatások, gyújtogatások következtében a harkaiak gabonája nagyrészt odaveszett. Így a következő tavasszal az éhínség a faluban olyan nagy volt, hogy a város, 1606 március 7.-én kénytelen volt a harkaiak számára ennek enyhítésére egy osztrák kereskedőtől gabonát vásárolni.
A “Bécsi béke” szerint Sopron és jobbágyfalvai vallásszabadságot kaptak, így Harkán ismét szolgálatba léphetett az evangélikus lelkész. Eszterházy Miklósnak nézeteltérései voltak Sopron várossal, ezért 1614 január 28.-án megszállta annak jobbágyfaluját Harkát és tekintélyes követelésekkel sújtotta a falu jobbágyait. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadai 1691-ben a környéken harcoltak II. Ferdinánd ellen. Mindkét sereg sarcolva, fosztogatva dúlt végig a falun.
Harkán 1636-tól vezetik a keresztelési anyakönyvet. Sopronban és jobbágyfalvaiban 1644-ben pestisjárvány szedte áldozatait. 1658-ban átépítették az akkor evangélikus templom belsejét, két oldalon karzatot kapott és átépítették a megrongálódott tornyot.
A Wesselényi-féle összeesküvés után az ellenreformáció megint teljes erővel dúlt az országban, ennek egyik következményeként 1673. december 23.-án ismét katolikussá szentelték a templomot, s később a templombelsőt is részben átalakították.
A harkaiak titokban, bujkálva 110 évig hűek maradtak evangélikus hitükhöz. Lipót osztrák császár és magyar király. 1674-ben Bécsben kelt oklevélben Harka községet mezővárosi rangra emelte és a Péter-Pál napi vásár mellett még egy második vásár tartására is engedélyt adott, Bertalan napi vásár címen, napjául augusztus 23.-át határozta meg. A fennmaradt írások szerint ez a második, elsősorban állatvásár volt. (A XIX. század közepétől már nem lehet olvasni erről.) A mezővárosi rangját Harka az 1800-as években még használta.
Copyright © Haris-Payer Ilona Gertrud
Forrás: Harkai Hírmondó II. évfolyam 5. szám
